A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:251. § (3) bekezdése rögzíti, hogy tervezési szerződések esetében a terv hibája miatt mindaddig érvényesíthetőek a szerződésszegésből fakadó jogok, amíg a terv alapján kivitelezett szolgáltatás tervhibával összefüggő hibás teljesítése miatt jogok gyakorolhatók. Ilyen szerződésszegésből fakadó jog a Ptk. Hatodik könyvének általános részében részletezett kellékszavatosság és a jótállás jogintézménye.
Kellékszavatossági joga alapján a megrendelő kérheti a tervek kijavítását, kicserélését, az ellenszolgáltatás arányos leszállítását, a hibát a tervező költségére kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja vagy a szerződéstől – amennyiben a hiba nem jelentéktelen – elállhat. A Ptk. fent idézett különösrészi rendelkezése alapján a tervezővel szemben érvényesíthető szavatossági igények elévülésének kezdő időpontja a teljesítés, vagyis a tervdokumentáció átadása, azonban nem a teljesítés időpontjától indul az igényérvényesítés elévülése, hanem a kivitelező teljesítésétől. Ez a rendelkezés lényegesen meghosszabbítja a tervezővel szemben történő igényérvényesítés intervallumát, különös tekintettel arra is, hogy a hibás teljesítéshez fűződő jogok érvényesítésére nyitva álló elévülési határidőt az új Ptk. ingatlan esetén 5 évre emelte fel és a szavatossági jogok érvényesítésére nyitva álló határidő a korábbi jogvesztő jellegét elveszítve elévülési jellegűvé vált. A tervezési hiba miatt felmerülő szavatosági jogok tehát a terv átadásától gyakorolhatók, de ezek nem évülnek el a terv átadásától számított 5 éven belül, mert a tervező kellékszavatossági felelőssége nem a saját teljesítéséhez igazodik. Az érvényesíthetőség minimuma tehát az épület átadásától számított 5 év, de ha a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni az igényét (pl. rejtett hiba) akkor bármennyi idő lehet a határidő elévülési jellege miatt. Az új Ptk. szerint nincs már jelentősége annak sem, hogy a kivitelezés a terv átadásához képest mikor kezdődött meg és mikor fejeződött be, illetve a korszerűségi felülvizsgálat intézménye is kikerült a jogszabály rendelkezései közül.
Jótállási kötelezettség önkéntes vállalás, illetve jogszabályi kötelezettség alapján keletkezhet. Jelenlegi jogrendszerünkben nem ismert olyan jogszabály, mely kifejezetten tervezőkre vonatkozó jótállást határozna meg. A lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2013. (XI.5.) Korm. rendelet 3. §-ában rögzített 3, 5, illetve 10 éves kötelező jótállás az építési, szerelési munka elvégzésére kötelezettséget vállaló személyt, tehát a kivitelezőt terheli. A Ptk. 6:252.§ (3) bekezdése alapján a kivitelező köteles a megrendelő által átadott tervdokumentációt a szerződés megkötése előtt megvizsgálni és a megrendelőt a terv felismerhető hibáira, hiányosságaira figyelmeztetni, illetve ha a terv valamely hibája vagy hiányossága a kivitelezés folyamatában válik felismerhetővé, a kivitelező késedelem nélkül köteles erről a megrendelőt tájékoztatni. Ha a kivitelező e tájékoztatási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor az így okozott kárt a kivitelező köteles viselni. E jótállási kötelezettség tehát a tervezőt nem, csupán a kivitelezőt terheli.
A fentieket összefoglalva tehát a tervezővel szemben elsődlegesen kellékszavatossági igényt lehet érvényesíteni, míg jótállási igényt csak akkor, ha a tervező az általa készített tervdokumentációra kifejezetten ilyen jellegű írásbeli vállalást tett. Jótállás vállalása esetén a tervező is csak abban az esetben mentesülhet a kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a teljesítés után, tehát a tervdokumentáció átadását követően keletkezett.
A tervező felelősségének korlátozása a Ptk. Hatodik könyvének általánosrészi, eltérést engedő rendelkezése alapján a Ptk. keretei között megengedett. Ilyen, a Ptk.-ban rögzített tiltás, hogy a fogyasztónak minősülő természetes személy megrendelő esetében a kellékszavatosság elévülési ideje nem határozható meg a kivitelező teljesítésétől számított 2 évnél rövidebb időtartamban. A Ptk. ezen fogyasztóvédelmi rendelkezésén túl további korlátokat állapít meg az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 1997. évi LXXVIII. törvény, melynek 33. § (1) bekezdése alapján a tervező felelős:
- az általa készített építészeti-műszaki dokumentáció (ideértve a kivitelezési dokumentációt is) műszaki tartalmának szakszerűségéért, valós állapotnak megfelelő tartalmáért, valamint építészeti minőségéért, a tervezéssel érintett védett építészeti és természeti örökség megóvásáért,
- az építészeti-műszaki dokumentáció készítésében (részben vagy folyamatosan) részt vevő, a tervezői feladat szakmai tartalmának megfelelő szakismerettel és jogosultsággal rendelkező szakági tervezők kiválasztásáért, és
- a szakági tervezők közötti egyeztetések koordinálásáért, terveik összehangolásáért.
Tekintettel arra, hogy az Étv.-ben foglalt rendelkezésektől a felek egyező akarattal sem térhetnek el, a felelősség korlátozása e körben minden esetben érvénytelen.
A fentiek figyelembevételével, nem fogyasztónak minősülő természetes személy megrendelő esetén érvényesen korlátozható viszont a kellékszavatosság vállalási ideje, valamint a hibás teljesítésből eredő kártérítés összege.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése merülne fel, akkor keresse irodánkat!
